Volt egyszer egy mese, nem mondtuk el végig, nem jutottunk, csak a közepéig. Beleszólt a végzet ebbe a mesébe, mikor a legszebb volt, akkor hagytuk félbe.
“Van az úgy, hogy egy pillantásban, egy mosolyban benne van az ember egész lelke, múltja, jelene és jövője, minden fájdalma és reménye.”
Megjegyzések
Megjegyzés küldése