"Ha tehetném, meghalnék egy napra. Megállítanám az időt. Mindent feltennék egy lapra, hogy lássam, ki az aki kidőlt. Sétálnék láthatatlanul, figyelném az életet, hogyan élnek nélkülem az emberek. Azok, akiket szerettem, vajon sírnak-e, vagy nevetnek. Vannak-e olyan emberek, akik örömmel temetnek? Aztán felélednék és biztosan másképp látnám a világot, a hamis barátokhoz hozzá vágnám a síromról a virágot. Az igazi barátnak sírnék az ölében, mert neki nem vesztem el a feledés ködében."