Nekem te ne papolj, tudom milyen kemény az élet, darabokra tört szívből többet én már nem kérek. Hevertem úgy a padlón, mint kisgyerek elromlott játéka, tudod egyetlen egy dolog van, ami kitart mindenki mellett: az árnyéka.
“Van az úgy, hogy egy pillantásban, egy mosolyban benne van az ember egész lelke, múltja, jelene és jövője, minden fájdalma és reménye.”
Megjegyzések
Megjegyzés küldése