mindig is én voltam az a buta kislány, akinek nyugodtan összetörhetted a szívét, naivan hagyta magát átverni. akire nyugodtan rábízhattad a legféltettebb titkod, megőrizte. akinek kisírhattad a vállán minden gondod, meghallgatott. az, aki néha eltévedt a maga által választott útján. aki ha összetört a padlóra került. aztán felállt és továbbment, amikor érezte, hogy ez így nem mehet tovább...