nem értelek, és már belefáradtam abba, hogy folyton erre gondolok. épp ezért engedlek el, azzal a szürke, semmilyen érzéssel, hogy valamikor a szívem közepén voltál, most pedig ott kuporogsz a legszélén, és már csak kapaszkodni sincs kedved..
“Van az úgy, hogy egy pillantásban, egy mosolyban benne van az ember egész lelke, múltja, jelene és jövője, minden fájdalma és reménye.”
Megjegyzések
Megjegyzés küldése